2020 minden bizonnyal a koronavírus éve. A jól megszokott mindennapjainkon érezhető változások életünk minden területére kihatással vannak, legyen szó munkáról, oktatásról, a szociális kapcsolatainkról vagy akár saját mentális egészségünkről. Tény, hogy a vírust nem elsősorban annak globális hatásait szem előtt tartva szemléljük, hanem mint individuumok, mégis érdekes lehet megvizsgálni, mi történik a világban a napi híradásokban szereplő (gyakran tragikus) eseményeken túl.
Március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Covid-19-et globális pandémiának, azaz világjárványnak nyilvánította, amely minden eddiginél nagyobb társadalmi összefogást követel meg, ezért minden globális szereplő számára elengedhetetlen, hogy továbbra is a 17 fenntartható fejlődési cél elérésére összpontosítson.
Nézzünk néhány példát:
SDG 3: Egészség és jóllét
A WHO minden erejét a koronavírus-járvány elleni küzdelemre fordítja. Miközben a szervezet egészségügyi szakértői azon dolgoznak, hogy megfelelő információkkal lássák el a döntéshozókat a világ kormányainak a vírusra adott reakcióinak megfelelő szakmai támogatását szem előtt tartva, Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója elmondta, hogy az első bejelentett esettől számítva az első százezer fertőzött regisztrálásáig 67 nap, a második százezer esetig már csak 11 nap, míg a harmadik százezer elérésig mindössze 4 nap telt el. Ez a szám pedig azóta egyre csak nő, jelenleg több mint másfél millió esetről számol be a világszervezet honlapja.
Ugyanakkor a jelenlegi helyzet kétségtelenül nagy terhet ró az államok egészségügyi ellátórendszereire, időt és erőforrásokat von el az Agenda célkitűzéseiben meghatározottak megvalósításától. Nyilvánvalóan maximálisan érthető és indokolt reakció mindez a jelen helyzetben, azonban ha csakis tényszerűen közelítjük meg a kérdést, valóban elgondolkodtató, hogy mennyiben veti majd vissza a jelenlegi járvány a 2030-ra kitűzött célok sikeres elérését.
SDG 4 – Minőségi oktatás
Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerint kb. 1,25 milliárd tanulót, vagyis az összes beiratkozott 72,9% -át érintette a koronavírus-kitörés március 20-áig. “Ebben a válsághelyzetben, amely elsősorban közegészségügyi válság, a fókusz természetesen elsősorban a betegekre és az egészségügyre összpontosul” – nyilatkozta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi helyzet ellenére is fent kell tartani mobilitásunkat (még ha ez másfajta módokon is történik mint korábban), számos olyan dolgot tanulhatunk meg és fedezhetünk fel a járvány hatására, amely nagy mértékben segítheti majd az UNESCO munkáját nemcsak a járvány alatt, de a jövőben is, így a szervezet támogatja a kormányokat a távoktatás, a tudományos együttműködés és az információs rendszerek kiépítése és fejlesztése terén.
SDG 5 – Nemek közötti egyenlőség
A nemek közötti egyenlőséggel és a nők szerepének erősítéséért felelős, az ENSZ által 2010-ben a témában korábban foglalkozó más intézmények egyesítésével létrehozott szervezet (UN Women) egy – 10, a kormányzatok felé intézett kérdésből álló – listát adott ki a koronavírussal összefüggésben. A jelenlegi válsághelyzetben hatalmas szerep hárul a nőkre, hiszen alapvetően az egészségügyben, így ápolónőként, szülésznőként, idősgondozóként, továbbá az oktatásban, gyermeknevelésben, gyógyszerészek és bolti eladók között, valamint a szociális munkát végzők körében is többségben vannak a női alkalmazottak. A szervezet feladata, hogy támogassa a kormányokat a nők jogainak védelme érdekében tett lépéseik során.
SDG 6 – Tiszta víz és alapvető köztisztaság
A vírus terjedése elleni egyik leghatékonyabb védekezés a gyakori és alapos kézmosás. Világszerte azonban hárommilliárd embernek nincs hozzáférése az egyszerű készmosáshoz szükséges alapvető létesítményekhez. A tiszta vízhez való hozzáférés hiánya fokozza a vírusfertőzésnek való kitettséget, mely jelenség természetszerűen vonja magával a vírus terjedésének növekvő ütemét. A 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlődési Célok között hatodikként szerepel a tiszta víz és alapvető köztisztaság iránti törekvés. A jelen helyzetben a 6-os számú célnak a minél szélesebb körű implementációja tehát nem csupán egy távlati cél, hanem alapvető és nélkülözhetetlen kelléke a vírus elleni küzdelemnek.
SDG 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés
A koronavírusok által kiváltott gazdasági és munkaügyi válság miatt közel 25 millió ember veszítheti el munkáját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint. Janine Berg, az ILO vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az informális foglalkoztatásban lévőknek nem áll majd rendelkezésre olyanfajta szociális védelmi háló, amelyre válsághelyzetükben szükségük van. Megjegyezte, hogy az ILO 2012. évi, 202-es számú, a szociális védelemről szóló ajánlása kimondja, hogy az országoknak garantálniuk kell mindenki számára legalább a szociális biztonság alapvető szintjét, és a lehető leghamarabb fokozatosan biztosítaniuk kell a megfelelő szintű védelmet a lehető legtöbb ember számára. „A COVID-19 okozta válság fényében most itt az ideje, hogy figyelembe vegyük az ajánlásban foglaltakat, valamint átalakítsuk és újjáépítsük a meglévő rendszereinket” – hangsúlyozta.
SDG 10 – Egyenlőtlenségek csökkentése
Válságok esetén a legsebezhetőbbek – ideértve a nőket és a gyermekeket, a fogyatékossággal élőket, a marginalizált és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket – fizetik a legmagasabb árat. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet keményen dolgozik egy terv kidolgozásán, és együttműködik a fogadó országokkal a vírusnak a menekülttáborokba történő bejutásának megakadályozása érdekében. Filippo Grandi, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa a COVID-19-ről szóló legutóbbi nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy néhány ország olyan intézkedéseket hozott, amelyek teljes mértékben akadályozzák a menedékkérés jogát. Elmondta, hogy bár minden állam saját jogon dönt arról, milyen lépéseket tesz határaival kapcsolatban a jelenlegi helyzetre tekintettel, ám ezek az intézkedések azonban nem eredményezhetik a menekültügyi lehetőségek teljes hiányát. Az egészségügyi kockázatok azonosítása esetén szűrési intézkedések bevezetésére van lehetőség, így mód nyílik tesztek elvégzésére vagy karantén alkalmazására. Ezek lehetővé teszik a hatóságok számára a menedékkérők és menekültek érkezésének biztonságos kezelését, miközben tiszteletben tartják a menekültek védelmére kidolgozott nemzetközi normákat.
SDG 16 – Béke, igazságosság, erős intézmények
A konfliktushelyzetek hátráltatják a járvány elleni küzdelem hatékonyságát, így azok a területek vannak különösen kitéve a járvány okozta veszélynek, ahol jelenleg nincsenek békés viszonyok. Az ENSZ Főtitkára a vírusra való hivatkozással tűzszüneti megállapodások megkötésére szólította fel a világ azon államait, ahol jelenleg fegyveres konfliktusok dúlnak.
SDG 17 – Partnerség a célok eléréséért
A nemzetközi összefogás a jelen helyzetben túlmutat a célok 2030-ra történő megvalósítására tett erőfeszítéseken: a vírus elleni küzdelem eszközé vált, melyben a társadalom minden rétegének ki kell vennie a részét, legyen szó kormányzati szintről, civil szféráról vagy a magánszektorról.
A fentiek alapján globális közösségként hosszú távú jövőképünket nem elfelejteni és eldobni, hanem finom hangolni kell a jelenlegi példátlan körülmények közepette is. Még most, a fejetlenség és zűrzavar árnyékában is elkötelezettnek kell maradnunk a 2030-as célok elérése mellett. Ma a prioritás a túlterhelt egészségügyi rendszerek, valamint a munkavállalók és vállalkozók millióinak támogatása, akiket a kialakult helyzet a legsúlyosabban érint. Előre tekintve azonban fontos arra is figyelmet fordítani, hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetből olyan módon kilábalni majd, hogy az egy ellenállóbb és fenntarthatóbb jövő kiépítésére is lehetőségként szolgáljon.
World of SDGs 