2015: A Fenntartható Fejlődési Célok
A korábban említettek szerint a három pillér (gazdaság, társadalom és környezet) vált a fenntartható fejlődési célok, valamint a kormányzás mint végrehajtási mechanizmus alapjául. A három pillér összetett összekapcsolásával egyértelmű, hogy egyes politikák, amelyek egy pillér számára előnyösek, bizonyos szempontból elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolnak a másikra. Ugyanakkor az ellenkezője is igaz. Sok SDG pozitív kölcsönhatásban van más SDG-kel, ami azt is jelenti, hogy például a fenntartható társadalmi beilleszkedést elősegítő célok gyakran pozitív hatással lehetnek a gazdasággal vagy a környezettel kapcsolatos egyéb célok elérésére.
Egy dolog biztos: a célok közötti szinergia eléréséhez kompromisszumokra lesz szükség. Az Agenda 2030 egyik nagy kihívása éppen ezért annak meghatározása lesz, hogy miként lehet ellensúlyozni ezeket a célok közötti kompromisszumokat.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen politikai intézkedést sem lehet egyetlen szempontból elemezni vagy végrehajtani. A politikáknak a különböző komplex rendszerekre gyakorolt tényleges hatását, mint például a biológiai sokféleség, az egyenlőtlenség, a szén-dioxid-kibocsátás, a gazdasági stagnálás vagy az óceán savasodása, egyszerre kell értékelni. Ezért a fenntartható fejlődés holisztikus szemléletének indoka az, hogy a politikáknak valamilyen módon figyelembe kell venniük ezeket a sokrétű hatásokat a kockázatértékelés és a tervezés során.
A gazdasági növekedés, a technológiai fejlődés, a környezet instabilitása és az egyenlőtlenség következtében ezek a rendszerek egyre kiszámíthatatlanabbá és fenntarthatatlanabbá válnak. Az ilyen fenyegetések közvetlen, gyors, hatékony és méltányos leküzdésére irányuló határozott globális elkötelezettség nélkül kevés a kilátás a fenntartható fejlődés eredeti céljának, azaz a nemzedékek közötti igazságosságnak a megvalósítására.
Amint láttuk, a fenntartható fejlődés fogalma az évtizedek során átalakult. E holisztikus megközelítés valódi végrehajtása hatalmas beruházásokat és a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi irányítás lényeges változásait követeli meg. A kormányoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a magánszereplőknek sokkal többet kell tennie, mint pusztán a természeti erőforrások megőrzése a következő generáció számára. Kompromisszumokra, közös cselekvési tervekre lesz szükség, ha a világ vezetői hűek kívánnak maradni a 2015-ben tett ígéretükhöz.
